Szinte nullás ház

szinte NULLA fűtési költségű ház tervezése, kivitelezése

ReferenciáinkNapkollektor

Régen azért kellett szakemberhez fordulni, mert nagyon nehéz volt információhoz jutni. Manapság azért, hogy a sok információból ki tudjuk választani mire van szükségünk.

Emlékszünk még arra az időszakra, amikor láttunk egy új anyagot valahol, esetleg sikerült megtudni a nevét. Aztán tüzépek végig járása után kiderült a gyártó cég neve. Levelet írtunk és vártuk, hogy küldenek-e prospektust. Amikor már volt faxunk, mekkora öröm volt, hogy ez a menetrend „csak” egy-két napra zsugorodott.
Manapság elég egyszer beírni a Google-ba amit keresünk és attól kezdve önti ránk az olyan, vagy ahhoz hasonló hirdetéseket. De honnan tudjuk, hogy nekünk tényleg arra az anyagra, megoldásra van szükségünk?  Ehhez kell egy szakember segítsége.

Keressen bennünket, ha kérdései vannak leendő épülete szerkezet- vagy anyagválasztásában, esetleg kicsit jobbat szeretne, mint amit a Magyar szabvány minimumként előír.

Segítünk!

 

Üdvözölöm weboldalunkon!

A következőkben a tervezési szemléletemről olvashatnak. Bízom benne, hogy elnyeri tetszésüket és mielöbb parterek leszünk egy munka során.

A civilizált országokban az épületek energia igénye jelentős, és még mindig növekedésben van. Tudvalévő, hogy az energia ára rohamosan emelkedik, mivel a foszilis energiahordozók mennyisége csökken. Célszerű törekednünk arra, hogy olyan épületeket építsünk, amelyeknek a „fogyasztása” számottevően csökken azonos komfort mellett. Erre dolgoztunk ki egy komplett épületenergetikai rendszert.

Szinte NULLA fűtési költségű házakat tervezek. Ez jól hangzik egy mondatban, de ettől kicsit bonyolultabb az ügy. Szándékosan nem passzívházat írok, aminek oka a következő: passzívházról akkor beszélhetünk, ha tudja a vele szemben támasztott műszaki paramétereket ÉS van passzívház minősítése. Ezt a minősítést pillanatnyilag egy német intézet állíthatja ki.  Ennek a minősítésnek lényeges szerepe van tőlünk nyugatabbra, segítségével jelentős állami támogatást kaphat az építtető. 

DE: ennek a minősítésnek feltétele, hogy a beépített anyagok, szerkezetek is minősített termékek legyenek. Amiket pillanatnyilag szinte kivétel nélkül külföldi (nyugati) cégek állítanak elő. Ezen minősített termékek ára azonban többszöröse a nálunk általánosan használt anyagoknak. Pld a nyilászárók árkülönbözete 3-4 szeres.

Véleményem szerint, amíg a támogatási rendszer érdemben nem változik, és nem lesznek magyar anyaggyártók ebben a szegmensben, addig nincs értelme passzívház minősítésű anyagokat hasznalni és a passzívház minősítést megszerezni. Természetesen törekedni kell a lehető legjobb anyagok és szerkezetek használatára, de pár tizedes érték javulás nem ér meg többszörös árat.

Alapvető igények és feltételek

Ha az épületünk "termel" számottevő többletenergiát, akkor kicsit engedékenyebbek lehetünk a megtakarítási oldalon. Mire gondolok:

-szigeteljünk, amennyire csak a pénztárcánk engedi. Amit a szigeteléssel megtakarítunk, azt már soha nem kell megtermelnünk. Itt célszerű a passzívházas irányszámokat követnünk.

-tegyünk északra 3 rétegű nyilászárókat, de a déli oldalra nem feltétlen. Ha a nyári árnyékolást a déli oldalon meg tudjuk oldani, akkor az éves energiamérlegünk a nyilászáróknál pozitív lesz.

-használjuk ki a folyadékos kollektorok nyári "hulladék" energiáját. Ez a használati melegviz készítés utáni időszak energiája, amivel általában nem tudunk mit kezdeni.

-használjunk levegős kollektorokat. A leggyorsabban megtérülő alternatív energetikai beruházás. (kevesebb, mint 3 év!!)

-építsük nagy tömegű szerkezetből a házunkat. Önmagában ezzel a megoldással két-három nap energia igényét ki tudjuk "bekkelni".

-építsünk kandallót a házba, lehetőleg központi helyre. Légtechnikai csövezéssel a meleg levegőt át tudjuk vinni a ház hidegebb tereibe. ha ezáltal a nagyobb tömeget átmelegítettük, ismét nyertünk két-három napot.

-ha tehetjük folyadékmelegítésre is alkalmas kandallót vagy cserépkályhát alkalmazzunk. A fenti légtechnikai csövezés mellett egy puffertartályt is tudunk vele melegíteni, aminek vizét aztán alacsony előremenő hőmérsékletű fűtési rendszerekben felhasználhatunk szintén néhany napon keresztűl. Ráadásul  egy jól szigetelt épületben a kandalló azt a helységet, amiben van nagyon gyorsan felmelegíti. igy ezek a megoldások a kellemetlen túlmelegedést kiküszöbölve érnek el megtakarítást számunkra.

Ezeken kívűl még számtalan lehetőség van az épület energetikai optimalizálsára, de minden ház más és más.

Amivel még napi szinten foglalkozom: engedélyezett, de még  építés elött álló épületek  terveinek energetikai elemzése. Sajnos annyi időm nincs, hogy nagyobb távolságra érdemi tervezési feladatot végezzek. Azt gondolom, hogy a Megrendelőkkel való együtt gondolkodásra, együtt dolgozásra nem elég egy-két alkalommal néhany óra.

Egy családi ház tervezése ettől komolyabb feladat. Ezért, ha valaki már elkészítette a terveket, akkor sokkal egyszerűbb, és nagyobb távolságból is kivitelezhető azok energetikai elemzése.

Így még az építkezés megkezdése elött kiszűrhetők azok a csomópontok, szerkezeti megoldások, amelyek később már nem módosíthatók és jelentős többletenergia felhasználáshoz vezetnének.
 


Alapvető igény, hogy az épület fokozottan szigetelt legyen. Ez a falakon minimálisan 15cm, a tetőn 25- 30cm szigetelés vastagságot jelent megszakítás nélkül. Lehetőség szerint célszerű 3 rétegű üvegezésű nyílászárókat beépíteni legalább a szeles oldalakon. Törekedni kell arra, hogy a szigetelt burkon belül minél nagyobb tömegű szerkezeteket alkalmazzunk. Tervezés során figyelembe kell venni a környezetet, hol milyen fák, bokrok vannak. Célszerű az északi, északnyugati – uralkodó szélirányban – nem lombhullató fákat tenni, míg a déli oldalra lombhullatókat a téli hő nyereség miatt. Persze lényegesek a domborzati viszonyok, szomszéd házak mérete, elhelyezkedése, stb.
Rendszerünk a következő részekből áll:
-         hő előállító berendezés ( folyadékos  napkollektor, levegős napkollektor )
-         talaj kollektor téli – nyári ággal
-         használati  melegvíz  tároló tartály
-         fűtési melegvizet tároló puffer tartály ( téli üzemben )
-         szilárd anyagú hőtároló hűtési lehetőséggel
-         a fentieket összekötő csövezés, vezérlés

A rendszer működési elve

A rendszer működési elve: a mérsékelt éghajlati övben jut annyi napsugárzás egy lakóépület tetejére, hogy azzal az adott épület energia igényét ki tudjuk elégíteni. A probléma ott van, hogy a napsugárzás jelentős része akkor érkezik – nyáron - amikor nincs rá szükségünk. Tehát a kézenfekvő megoldás, hogy a nyáron érkező hő egy részét tároljuk el télre.
Mire van szüksége  a bent lakóknak a komfortos élethez házon belül:
Télen:
-         friss, meleg levegőre ( kb 25-30 m3/fő/óra )
-         temperált hőmérsékletre a lakótérben ( kb 22 °C )
-         használati melegvízre   ( kb 100 liter/fő/nap )

Nyáron:
-         friss hűvös levegőre ( kb 25-30 m3/fő/óra )
-         temperált belső hőmérsékletre a lakótérben ( kb 22 °C )
-         használati melegvízre   ( kb 100 liter/fő/nap )
Rendszerünk mindezt tudja biztosítani úgy, hogy külső energia igénye minimális.

Nyári üzemmód:

A napkollektorok felmelegítik a használati melegvíz tartályt kb 10- 11 óráig. Azt követően a vezérlés a ház alatti tárolókba küldi a felesleges hőt. Ezt a tárolót egész éven keresztül fűthetjük, amikor hő feleslegünk van. Ezzel a megoldással kíméljük a kollektoros rendszert a túlzott nyári felmelegedéstől is. A friss, hűvös levegő az épület árnyékos oldalán a talajba süllyesztett talaj kollektor nyári ágán keresztül érkezik be a házba a bent lévő létszám függvényében. Amennyiben az épület tájolása, szigetelése megfelelő, nem szükséges kiegészítő gépi hűtés. Éjszaka, ha a kinti levegő hőmérséklete 20°C alá csökken, akkor a tetőn vagy oldalfalon elhelyezett levegős kollektorok nyomják be a friss levegőt. Ezzel kíméljük   a talaj kollektor környezetében a hő tartalékot.
A használati vízrendszer bejövő ága keresztül megy a ház alatti szilárd tározón, ahonnan már az eredeti 12-13°C-os víz helyett kb 25- 30°C lesz a tározóba bejutó víz hőmérséklete.

Téli üzemmód

Téli üzemmód napsütés esetén külső levegő hőmérséklettől függetlenül:
A napkollektorok fűtik a használati melegvíz tartályt. Ha még lesz maradék hő, az megy a fűtési puffer tárolóba. Ha azt is sikerül felfűteni, akkor a többlet a szilárd tárolóba kerül. A házban lévő szerkezet-temperáló fűtés – a falakban és/vagy a födémekben – a fűtési pufferból kapja a melegvizet egy három utas szelepen keresztül kb 25-27°C előre menő hőmérséklettel. A meleg levegő a levegős napkollektorokon keresztül jut be a lakótérbe 36°C hőmérsékleten. Érdemi napsütés esetén – kb a fűtési szezon fele - a temperáló fűtésre nincs is szükség – az épület szigetelésének függvényében.

Téli üzemmód napsütés nélkül nappal illetve éjszaka:
A szerkezet-temperáló fűtés a fűtési tárolóból kapja a melegvizet. Amikor az lehűl, akkor a ház alatti szilárd tározóból megindul a cirkuláció a fűtési tározó felé. Így a szilárd tározó hőjével szinten tartjuk a fűtési tározó hőmérsékletét kb 30°C-on. A szükséges meleg levegő a talaj kollektor téli ágán – amely megkerüli a szilárd tárolót - keresztül érkezik be a belső térbe kb 28- 30°C hőmérsékleten. Nagy tömegű belső szerkezetek esetén a fűtési szezon kb felében ez a „légfűtés” elégséges a ház hőmérsékletének az eléréséhez. Erre az ágra kell ráépíteni egy folyadékos levegő előmelegítőt a fűtési pufferról illetve egy elektromosat. Ez az elektromos látja el a vészfűtés funkciót. Természetesen kandalló, cserépkályha beépítésével további tartalék lehetőségeket biztosíthatunk akár úgy is, hogy a fűtési puffer tartállyal is összeköthetjük ezeket.
A fentebb vázolt rendszerrel elérhető, hogy az ilyen módon épített ház az eddig megszokott komfort mellett szinte önellátó lehet fűtési szempontból. Egyedüli igény az elektromos keringető szivattyúk üzemeltetése, ami napelemek beépítésével akár ki is váltható.
A fűtési puffer és a szilárd tározó többlet beruházási költsége – a házon lévő szigetelés vastagságának függvényében – néhány év alatt megtérül. Minél vastagabb a szigetelés, annál kisebb a ház hőigénye, annál kisebb tározó kell.
Gyakorlati tapasztalatok alapján – már a harmadik házat építjük – vállalkozunk ilyen rendszerű épületek tervezésére és kivitelezésére.

Kérdése van?

 



Kovács Jenő

+36/20-320-6712

[email protected]

Partnereink